Rengetegen felteszik ezt a kérdést magukban, sokkal többen, mint gondolnánk.
De akkor miért nem válnak el azok, akik már teljesen eltávolodtak egymástól?
Nem mernek, mert mit szólnak majd a rokonok hozzá.
Nem akarnak, mert kényelmesebb így, mint egyedül.
Nem fognak, mert akkor lehet, hogy a gyerekek sínylik meg az egész helyzetet.
De akkor mi a megoldás?
Minden embernek egy élete van, és abban az egy életében úgy rontja el a saját életét, ahogy tudja, vagy úgy hozza helyre, ahogy akarja. Minden önmagunkon múlik.
Ha úgy érezzük, hogy a másikat már nem tudjuk boldoggá tenni, és ő se tesz minket boldoggá, akkor merjünk lépni. Mindig van jobb annál, amiben boldogtalanok vagyunk, és ami talán a legfontosabb, mások nem oldhatják meg a mi gondjainkat. Ezért nekünk kell nagy levegőt venni, és továbblépni. Hinni abban, hogy lesz jobb, és tenni is érte, hogy jobb legyen.
Mikor rontjuk el a válás normális végkimenetelét, már a válás kimondása előtt?
Ha hazudunk a másiknak, vagy önmagunknak.
Ha úgy lépünk bele a következő kapcsolatba, hogy arról a másik fél még nem tud, mert ezzel egy életre ott lesz a másikban a sértettség, a megbántás, ami miatt a válás sem lesz “szép”.
Ha elhitetjük, hogy a másikkal minden rendben volt a házasság alatt, csakis mi voltunk a hibásak. Nem, ezt sem szabad tenni, hiszen mindenki a hibáiból tanul, és tudnunk kell, hol rontottuk el, hiszen csak így kezdhetünk bele egy új kapcsolatba, ahol már próbálunk hibáinkon javítani.
Ha már a válás előtt a gyerekekkel zsaroljuk a másikat. A gyerekeket sosem szabad a felnőttek válási procedúrájába belekeverni. Ők nem tehetnek semmiről, és nem is szabad velük azt éreztetni, hogy ők bármiben is hibásak, ami miatt válnak a szüleik.
Válás… nem merünk, mert félünk attól, hogy anyagilag nem tudunk egyedül mindent megteremteni. Ez néha sajnos valóban igaz, de ez sem ok arra, hogy együtt éljünk valakivel, akivel már semmi sem közös. Az anyagiakon lehet változtatni, másodállást keresni, vagy a meglévő munkahelyen plusz feladatokat vállalni, de az elhalt érzelmeket már nehéz felmelegíteni.
Válás… félünk, hogy egyedül maradunk, senkinek se kellünk. Ez is igaz, ha elhagyod magad, és valóban semmi önértékelésed nincs. Ha így érzel, fordulj szakemberhez, akivel kibogarászhatjátok, miért is gondolod kevesebbnek magad, mint amilyen értékes is vagy. Ha már összeszedted magad, áradni fog belőled az önbizalom, a vágy, hogy ismét boldog legyél, és remélhetőleg ezért tenni is fogsz.
Hol ismerkedjünk, hiszen ennyi idősen már nem járhatunk diszkóba?!
Internet, bolt, koncertek, fesztiválok, borozók, kávézók, kocogás közben, edzőteremben… és sorolhatnám. Egy szóval, bárhol. Azt hiszed, hogy ez nehéz? Ne hidd, hiszen, ahogy anno a férjeddel, exbarátaiddal megismerkedtél, úgy most is bármikor összeütközhetsz álmaid hercegével. Lehet, hogy most nem egy átmulatott éjszakai bulizás alkalmával találkoztok, vagy épp nem az iskolapadban látjátok meg először egymást, de ugyanakkora esélyed van most is megtalálni az igazit mint évekkel ezelőtt, ha nyitott szemmel (és csinosan) jársz a világban.
A legfontosabb, légy nyitott minden lehetőségre, nem tudhatod hogy a bankban melletted álló fiatalember lesz e a következő férjed.
